Az éretlen idegrendszer tünetei

Az agy magzati és kisgyermekkorban fejlődik leggyorsabb ütemben. Ennek következtében, ha ebben a szakaszban porszem kerül a gépezetbe, az a későbbiekben a fejlődés különböző területein nehézségeket okozhat.

Az idegrendszeri éretlenség azt jelenti, hogy valamilyen fejlődési területen hiányosság, elmaradás van a gyermeknél. Ez jelentkezhet a mozgásban, szociális-, az értelmi és a beszédfejlődésben egyaránt.

Mitől alakulhat ki?

A terhesség vagy a szülés alatt történhet olyan esemény- várandósság alatti fertőzések, a dohányzás, alkohol fogyasztás, kezeletlen cukorbetegség vagy magas vérnyomás- ami negatívan hat az agy érési folyamataira. Különösen nagy a rizikó koraszülöttek esetében, hiszen ők éretlenebben születnek, így sérülékenyebbek is. A szülés közben előforduló komplikációk (pl.: császármetszés, fogó, vákuum) vagy a csecsemő és kisgyerekkori súlyos betegségek is kockázati tényezők lehetnek. Ezek gyakran apróbb, már-már alig észrevehető nehézségekben, tanulási- és magatartásproblémákban jelentkezhetnek, amelyekről nem is gonolja a lakikus szülő, hog idegrendszeri éretlenség állhat a hátterében.

Az idegrendszeri éretlenség nem egy betegség, nem az agy károsodására utal, így egyéb indokolt tényező esetén nincs szükség agyi képalkotó vizsgálatokra. Az idegrendszeri éretlenség a szakemberek körében elterjedt kifejezés, amely arra utal, hogy a gyermek idegrendszerének fejlődése -szakember által vezetett- támogatást, fejlesztést igényel, különösképpen preventív jelleggel.

Tünetek csecsemőkorban:

  • nem tartja a fejét
  • nagyon feszes vagy nagyon laza az izomzata
  • sokat sír vagy éppen meglepően nyugodt a baba
  • aluszékony vagy nagyon keveset alszik
  • a mozgás vagy beszédfejlődése késik, lassan indul be, elmarad korosztályától

Tünetek óvodás-, és iskoláskorban:

  • ügyetlen a gyerek mozgása
  • rossz a mozgáskoordinációja, sokszor elesik, gyakran leveri a tárgyakat
  • gyenge a kézügyesség, nem szeret rajzolni
  • 5 éves kor után nem szobatiszta éjszakára
  • fényre, hangokra, érintésre túl érzékeny
  • óvoda végére még mindig nem tudja a bal és jobb kezét megkülönböztetni
  • könnyen elfárad, gyakran felpörög, sokszor hisztis
  • könnyen elterelődik a figyelme
  • hiperaktív, érzékeny
  • viselkedési zavarok, erős hisztik, dührohamok jelentkeznek
  • játéktevékenysége fejletlen (pl.: szerepjáték elmaradása)
  • önállótlan több területen (étkezés, öltözködés)
  • motoros eredetű beszédhibák, artikulációs problémák jelentkeznek
  • gyenge az immunrendszere, gyakran beteg
  • szorongó, túl visszahúzódó vagy épp nincs veszélyérzete
  • érzelmileg labilis, félős, ijedős
  • alvásproblémái vannak
  • nehezen tanul meg mondókát
  • erős ingerektől tűlpörög és nehezen kerül újra nyugalmi állapotba
  • tanulási zavarok és nehézségek (olvasási-, írási-, számolási)

Ki segíthet nekünk és hogyan?

A tünetek felismerését követően fordulhatnak a szülők többek között a következő szakemberekhez: védőnő, gyerekorvos, helyi nevelési tanácsadó, bölcsődei gondozó, óvodapedagógus, tanító, tanár.

A fejlesztés tekintetében a következő szakemberek tudnak segíteni: konduktor, gyógytornász, gyógypedagógus, mozgásfejlesztő, pszichológus, dietetikus, fejlesztőpedagógus.

Az idegrendszer éretlenség sokféle mozgásterápiás módszerrel javítható, ezért érdemes tájékozódni a témában és kiválasztani a család és a gyermek számára legmegfelelőbb terápiát. Az idegrendszerre leghatékonyabban a mozgás által tudunk hatni anélkül, hogy bármilyen fizikai beavatkozásra legyen szükség. Magyaroszágon sok módszer elérhető, ilyen például a TSMT torna, az Alapozó terápia, az Ayres terápia, DSZIT vagy a KMT (Komplex Mozgásterápia).

Igaz nem törvényszerű, hogy az idegrendszeri éretlenség tanulási zavarokat von maga után, azonban a tanulási zavaros gyerekek visszamérésekor nagyon gyakran tapasztalható valamilyen eltérés és-, vagy megkésettség a mozgásfejlődés során. Az időben elkezdett a mozgás alapú terápiák jótékonyan hathatnak az idegrendszeri éretlenség tüneteinek enyhítésében, valamint nagyon sokat ügyesíthetnek a gyermek mozgáskoordinációján és állóképességén.

Ha a szülőben felmerül az idegnredszeri éretlenség gyanúja, érdemes a fent említett szakember segítségét kérni, valamint elvinni a gyermeket egy felmérésre, hiszen az is kiderülhet, hogy nincs szükség semmilyen fejlesztésre és arra is fény derül, ha érdemes elkezdeni valamilyen- a szakember által ajánlott- terápiát.

Felhasznált irodalom:

[ii] Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet https://web.archive.org/web/20070522151313/http://www.tanulasinehezsegek.hu/mozg.html

Szerző: Lukács- Tóth Boglárka